Ahogyan korábban ígértük és ennek már több alkalommal  is  eleget is tettünk ,  100-éves jubileumunk alkalmával Szakszövetségünk Videóarchívuma első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Ezúttal annak  92. és  Szakszövetségünk megalakulásának 100. évfordulójának  apropóján egy igazi  'drágakövet' tesszük közzé, mely álljon ékes bizonyítékául sportágunk centenáriumi gyökereinek és világraszóló, korabeli teljesítményének, anyaországunkban.

Kilencvenkét éve, a mai napon esett ugyanis, hogy a frissen, kétszeres olimpiai bajnok indiai válogatott, soraiban a legendás Dhayan Chand tábornokkal , Roop Singh -el, Lal Bokhari csapatkapitánnyal és Richard Allen hálóőrrel Budapesten járt.

Forrás:   A Sporthírlap 1932. szeptember 10. számából

A hindu csapat, ahogyan a korabeli sajtó emlegette, miután 1928-ban az amszterdami döntőben 3-0-ra verte a házigazda Hollandiát 4 évvel később a Los Angeles-i döntőben megsemmisítő erejű 11-1-es diadalt ült Japán felett. Ezt követően a csapat vezetése, élén Lal Chand Mehra Brit-indiai olimpiai attaséval a komolyabb ellenfelek és a bemutató mérkőzésekből befolyó bevételek reményében úgy döntött, Európa felé veszi az irányt. A Budapestig vezető úton azonban nem igen akadtak ellenfélre; Hollandiát ugyanis 14-1-el múlták felül, míg Hamburg kerületi válogatottját, mely az akkori sajtóhírek szerint a német válogatottnál is erősebb volt, 9-1-re. Így érkeztek a játék korabeli 'varázslói' a csodálatos margitszigeti pályára, hogy összecsapjanak a magyar válogatottal, melynek hálóját, az akkor, a világ legjobb hokikapusának tartott, dr. Hircsák István védte, de részt vett a találkozóan többek között;  Berkes Zoltán , Háray Béla , dr. Bikár , Bogschütz Béla , dr. Margó , dr Miklós , Szamosi Ferenc és dr. Turcsányi Zoltán , mely legendáinkról részletes tárlat található a Magyar Virtuális Sportmúzeumban .

Forrás:   A Sporthírlap 1932. szeptember 10. számából

Minden egyéb már történelem, melyről az alábbi archív felvétel, minden idők legnézettebb, a korabeli lapok szerint 20.000-nél is több érdeklődőt a helyszínre csábító, hazai mérkőzése tanúskodik.  A 0-5-ös eredmény pedig magáért beszél, melyből az 1936-os olimpián még egy gólt sikerült is lefaragni. Se előtte se azt követően egyetlen európai válogatott sem tudott hasonlóan szoros mérkőzést játszani, a kor legyőzhetetlen 'hindusztáni mágusaival' . Az 1936-os berlini olimpia elődöntőjében Franciaországot 10-0-val, a döntőben a házigazdákat 8-1-el múlták felül, melyről az a legenda terjedt el, hogy a zseniális testvérpár Dhayan Cahnd és Roop Singh , mely utóbbiról később Münchenben utcát is elneveztek, a félidőben megállapodtak; többet nem lőnek, nehogy Hitler túlságosan dühbe guruljon.