Felhívták a figyelmet az FIH hatályos játékszabályaiban szereplő, azon kitételének a fontosságára, miszerint a Nemzeti Szövetségeknek minden esetben megvan az úgynevezett ’opt-out’ - kimaradási lehetőségük; hogy mely nemzetközi szabályokat alkalmazzák a hazai versenyeken és melyeket nem. Ezek igazak a játékszabályokra és a tornaszabályzatokra is. Emellett hangsúlyozták, hogy minden Nemzeti Tagszervezetnek joga van saját torna és játékszabályokat alkotni és azokat érvényesíteni. Ami minden körülmények között irányadó, hogy abban az esetben, ha egy versenyrendszerben a nemzetközi és a hazai szabályozások is jelen vannak, mely esetekben melyek az irányadóak és élveznek elsőbbséget. Ezt is a Nemzeti Szövetségnek magának kell meghatároznia. Törekedni kell rá továbbá, hogy a hozott szabályok egyértelműek és megfelelően betarthatóak legyenek.
 
Hangsúlyozták, hogy bár az FIH és az EuroHockey szabályozása nem terjed ki a különféle kiállítások, egy mérkőzésen belül előforduló, rendhagyóan magas számából adódó „rendkívül szokatlan” és a „szürke zónába” eső helyzetekre, a Nemzeti szinten teljes mértékben indokolt lehet egy ilyen Nemzetközileg szabályozatlan területre szabályt alkotni és a széles gyakorlat azt mutatja, hogy világszerte a Nemzeti Szövetségek lefedik ezt a területet az egyetemi, regionális és a topligákban is saját szabályozásokkal az Egyesült Államoktól Európán át Ausztráliáig.
 
Az FIH és az EuroHockey álláspontja a kérdésben az, hogy minden tagszervezet alkothat saját szabályokat a saját versenyrendszerére, de tisztázza azok viszonyát, ha van ütközés a nemzetköziekkel, a hazai szabályok esetében ilyen ütközés nem áll fent. Körültekintően alkosson pontosan megfogalmazott és betartható szabályokat minden Nemzeti Tagszervezet.